Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület - 8874 Kerkaszentkirály, Petőfi Sándor utca 1.
     
"Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa"

Rólunk


A térség általános jellemzői

 
Zala Zöld Szíve HACS

A közösség a letenyei, részben a lenti és kis mértékben a zalaegerszegi kistérséget fedi le. A települések jellemzően aprófalvak, száz és ezerkétszáz lélekszámú községek, a négyezres Letenye és a nyolcezres Lenti a terület kistérségi központjai. A települések a szlovén és a horvát határ vonalán találhatók, a határ mentiség hosszú évekre elszigetelte a térséget, és visszavetette a fejlődést. A mezőgazdaságon kívül, csak az olajipar, az erdőgazdálkodás, faipar jelentette az ipari ágazat jelenlétét a térségben. A rendszerváltással a mezőgazdaság, mint a térség egyik legfontosabb foglalkoztatási ágazata leépült és átalakult, szinte teljesen megszűnt az olajipar. Csupán a faipari ágazatokban volt tapasztalható fejlődés. A kilencvenes évek végére a térség a leszakadó területekhez tartozott már. A munkahelyek leépülése, a munkanélküliség jelentős szintre emelkedése és állandósulása, a fiatalok és a képzett munkaerő elvándorlása, a települések elöregedése és fogyása szinte általánossá vált. A térségi központok is a negatív tendenciákat erősítették. A térségbe az utóbbi 8 évben nem települt jelentősebb foglalkoztató. A települések nagy része leromlott állapotú, a településképet rontják az elhagyott házak, gondozatlan porták és területek. Az itt élő emberek a térségen belül nehezen találnak megélhetési lehetőséget. A bérszínvonal rendkívül alacsony, szinte a szociális segélyezéssel van egy szinten , ami demoralizáló hatással van a munkavállalásra . A terület népességmegtartó képessége kicsi, jellemző a forrás és tőkehiány, amely probléma az önkormányzatok , a vállalkozások és a civilszervezetek esetében is. Gond a vállalkozási tapasztalatok és hajlandóság hiánya, vállalkozások jelentős száma kényszervállalkozás, melyeknek hatékonysága és eredményessége alacsony. Ellentmondásos a kép, kétarcúság jellemző a térségre. Rendkívül jó természeti földrajzi adottságokkal rendelkezik, amelyek elemei jelenleg kihasználatlanok. Kedvezőek az adottságok a falusi- és természet túrizmus fejlesztésére, a mezőgazdaság területén a szőlő és gyümölcstermesztésre, az erdészet és faipar különféle ágazatainak fejlesztésére , a gépipari ágazat egyes elemeinek megerősítésére, a helyi feldolgozó ipar bővítésére faiparban , helyi termékek vonatkozásában , a termékpályák kialakításában és feltételrendszereinek felállításában. Kiemelkedő lehetőség a fejlesztések terén a térség multikulturális arculata.

A közösség területe három néprajzi tájegységhez tartozik, északon a Göcsej, Lenti és környezete a Hetés és a déli részek pedig a Muraköz tájegységhez tartoznak. Rendkívül gazdag kulturális értékekkel és élő néprajzi és kézműves hagyományokkal. Tovább színesíti még a palettát hogy közvetlenül a Mura mentén él és a közösséghez tartozik az ország legnagyobb horvát nemzetiségű népessége.
Unikuma a területnek, hogy élő es szerves kapcsolatunk van a szomszédos szlovén és horvát településekkel, intézményekkel , vállalkozásokkal és civil szervezetekkel , amely a térség szempontjából meghatározó fejlesztési lehetőséget tartogat.
 
nagyításhoz katt a képre!
(Térkép nagyításhoz katt ide: térkép )

A táj természeti értékekben rendkívül gazdag. NATURA 2000 területek jelen vannak a térségben. Ezek elsősorban a Mura és a Kerka völgyét, a Vétyemi-ősbükköst, illetve az Oltárci-bükköst érintik. Az országos ökológiai hálózathoz a megye mintegy 36%-a tartozik, így az érinti térségünket is. Szinte valamennyi településen találkozhatunk ilyen besorolású területekkel
Dél-Zala e része növényföldrajzi besorolás szerint a Saladiense és a Petovicum flórajáráshoz köthető, de bizonyos alpi és balkáni hatásokat is mutat. Itt nagy kiterjedésű bükkösöket találhatunk, de mellettük gyertyános-tölgyesek, éger-ligeterdők, a Mura mentén ártéri galériaerdők is fellelhetők. A táj erdősültsége messze az országos átlag felett van. Számos védett növények termőhelye e táj: pld. tavaszi tőzike, kakasmandikó, gímpáfrány, tarka kosbor , erdei ciklámen, szártalan kankalin, kockás kotuliliom. Hasonló a helyzet az állatvilág gazdagsága tekintetében is. A térség a Praeillyricum faunajáráshoz tartozik. Nemzetközi és hazai hírét nagyvadállományának köszönheti. Különösen gímszarvas, vaddisznó és őz állománya jelentős. A táj madár- és rovarvilága kimondottan gazdag, s számos védett hüllő és kétéltű is fellelhető itt.
A Mura és a Kerka mellett máig fennmaradtak a természetes vizes élőhelyek. 2007-ben alakult meg a Muramenti Tájvédelmi Körzet, 1999-ben pedig létre jött l a Kerkamente Natúrpark. Kisebb védett területek találhatók még a térségben: ilyen a lentiszombathelyi és novai tölgyes, a szentpéterföldei fenyves, a budafapusztai arborétum, a letenyei kastélypark, a lasztonyai gímpáfrányos.

Kistájak a térségen belül: Letenyei-dombság, mely a Zalai-dombság átlagosan legnagyobb relieffel bíró területe; Közép-Zalai-dombság (Göcsej); a síksági jellegű Kerka-vidék (Hetés) és a Mura balparti sík a Principális-völgy déli részével; továbbá az É-D-i dombhátakból álló Zalaapáti hát. Kis területen belül rendkívül változatos domborzattal, táji elemekkel rendelkezik Dél-Zala e része.
A dombvidéki tájakon a talajerózió komoly problémát jelent. Itt a legelterjedtebb talajtípus a savanyú pszeudoglejes barna erdőtalaj, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a barnaföld.. A kisebb-nagyobb völgyek és medencék jellegzetes talajai a réti és láptalajok, lejtőhordaléktalajok, illetve a nyers öntéstalajok.

A talajviszonyok miatt a térség területének nagyobbik részén a földművelés feltételei kedvezőtlenek.
A tájhasználat átalakult. Ma a mezőgazdaságban a monokultúrás kukoricatermesztés dominál, mellette a gabona és a repce van még jelen komoly súllyal. A nagyállattartás szinte teljes egészében eltűnt. Az iparnak és a szolgáltatásnak nemzetgazdasági szinten számottevő központjai nem alakultak ki, így a szennyezőanyag kibocsátás is meglehetősen alacsony. A levegő minőség jó, a vizek minősége sokat javult (Mura), de a szennyvízelvezetés azért még komoly probléma. Környezeti kockázatot elsősorban a szénhidrogén-bányászat térségi jelenléte jelent. A helyi természeti erőforrásokra a szénhidrogén ipar és a faipar települt. A megújuló energiák hasznosítása gyermekcipőben jár.
 


A Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület területén belül kialakított mikrotérségek

A térkép megtekintéséhez kérjük kattintson ide: térkép

 


MI IS AZ A  LEADER? Melyek a LEADER  Európai Uniós alapelvei?

A LEADER-ről röviden


A LEADER egy olyan sikeres EU program, mely hatékony választ tud adni a vidéket szétfeszítő problémákra. Egy olyan lehetőség, melynek középpontjában a helyi közösség áll. Lényegét, a „LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében” c. tanulmány - melyet a CEEWEB 2005-ben készített - nagyon jól, tömören bemutatja.

„(…) Mi is a LEADER? A LEADER egy francia mozaikszó: Liasion Entre Actions pour le Development de l'Economie Rurale, melynek jelentése: Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Az ún. közösségi kezdeményezések célja az, hogy új elképzeléseket és módszereket kísérletezzen ki olyan kulcsfontosságú témákban, melyek a legtöbb EU tagállamot érintik. A közösségi kezdeményezések eredményei pedig gazdagíthatják a szakpolitikákat, beépülve hatékonyabbá tehetik az addigi intézkedéseket. Az 1991-ben indult program eredeti célja az EU-15-ben az volt, hogy megálljt parancsoljon az egyre jobban elszegényedő és elöregedő vidéki térségek további leszakadásának. Azóta több mint 1200 európai kistérségben valósultak meg alulról jövő, vidékfejlesztési projektek a LEADER segítségével. Röviden összefoglalva a LEADER program a helyi szinten működő aktív társulások, együttműködések által kialakított és végrehajtott integrált terveket támogatja. A program célja, hogy segítse és támogassa a helyieket abban, hogy a környezetükben rejlő lehetőségeket felfedezzék, és azokat fenntartható módon kihasználják. A program keretein belül integrált, magas színvonalú, eredeti vidékfejlesztési stratégiák születnek.

A program újszerűsége abban áll, hogy a térség fejlesztési stratégiáját az önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szerveződéseiből megalakult Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (HVM), a helyiek aktív bevonásával állítja össze. Az elkészült stratégia alapján a döntéshozó egy keret-összeget határoz meg a munkacsoport számára, melyet helyi pályáztatás útján kell a végső kedvezményezettek számára biztosítani, az elfogadott program megvalósítása érdekében.

Mi a LEADER lényege?
A legfontosabb kulcsszó, hogy alulról jövő (buttom-up) kezdeményezéseket támogat a program. Ennek az az előnye, hogy a projektek a helyi lakosok tudásán és helyismeretén alapulnak, ebből következően az ő igényeiknek és a táj adottságainak megfelelő ötletek valósulhatnak meg. A másik fontos kulcsszó az összefogás. A LEADER a kistérségben élő emberek kreativitására, leleményességére, ötletességére alapoz, és ösztönzi a helyi civil szervezetek, intézmények valamint vállalkozások összefogását és együttes munkájukat a térség fejlesztése érdekében. A továbbiakban a LEADER hét alappillérét ismertetjük, melyek a LEADER-filozófia alapját és a módszer sikerének titkát is jelentik:

A LEADER hét alappillére
1. Terület-alapú megközelítés
2. Háromoldalú partnerség
3. Az alulról építkező megközelítés
4. Integrált, ágazatközi megközelítés
5. Innováció
6. Hálózatépítés és együttműködés
7. Helyi irányítási és finanszírozási rendszerek
 
1. A terület-alapú megközelítés A LEADER-térség olyan terület, amelynek lakói a „helyi identitást” - otthon-érzetet - közösen élik meg, szívükön viselik településük sorsát, érzelmileg kötődnek a tájhoz és azzal összhangban igyekeznek a fejlesztéseket megvalósítani. Ahhoz, hogy a fejlesztés hosszú távon élet-képes legyen (megfelelő emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások álljanak rendelkezésre), a területnek összefüggőnek és megfelelő méretűnek kell lennie. A területalapú megközelítés révén azok az emberek dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez az érzés biztosítja a motivációt, mely lendületben tartja a projekteket.

2. Az alulról építkező megközelítés A helyiek részt vesznek a döntéshozatalban a térséget érintő fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén. A helyi szereplők közvetlenül bekapcsolódnak a saját mindennapi életüket meghatározó fejlesztési folyamatokba. Az alulról építkező tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az erőforrások felhasználásának fokozott hatékonysága.

3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek A jól összeállított, helyi vidékfejlesztési munkacsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képviselőinek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának. A finanszírozásban a helyi bankok és hitelintézmények is részt vesznek. Az irányítási és finanszírozási módszerek lényege, hogy kiegyenlítsék a megszilárdult hatalmi pozíciókat, és erősítsék a kiegyensúlyozott hatalomelosztást.

4. Háromoldalú partnerség szinergia, együttműködés, partnerség Non-profit szektor A fejlesztésben megvalósuló partnerség azt jelenti, hogy a közszféra, az üzleti élet és a civil társadalom között önkéntes, kölcsönösen gyümölcsöző, innovatív kapcsolatok vannak, és ezek révén együtt dolgoznak a közös társadalmi célkitűzések megvalósítása érdekében. Köz-szféra Magán szektor

5. A tevékenységek újító jellege Az újító jellegre, az új tevékenységekre azért van szükség, mert a vidéki emberek ma már nem tudnak pusztán a mezőgazdaságból megélni, ezért létkérdés, hogy a mezőgazdaság mellett új vagy legalább kiegészítő megélhetési lehetőségeket találjanak. Fontos, hogy az innovatív tevékenység helyi erőforrásokon alapuljon, eredeti ötlet legyen és illeszkedjék a térség jellegéhez. Az újításra azért is van szükség, mert vidéken is adódhatnak olyan problémás élethelyzetek, amelyeket a városokra, agglomerációkra kidolgozott eljárásokkal nem lehet kezelni, megoldani.

6. A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált, ágazatközi megközelítés A LEADER ágazatközi megközelítése a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot jelenti. Ahhoz, hogy sikeresen összekapcsoljuk a különböző ágazatokat, legalább két feltételnek kell teljesülnie, az erős szándékon, elhatározáson túl: – helyi szinten: az integrált megközelítést értő irányítás – nemzeti szinten: a különböző ágazatok közötti horizontális, szakmapolitikai egybehangolás

7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés A LEADER csoportok közötti hálózatépítés célja, hogy a helyben szerzett tapasztalatokat és ered-eredményeket terjessze, így segítve a többi vidékfejlesztési munkacsoportot. A jól működő hálózatok révén a csoportok ötleteket meríthetnek egymás programjaiból, és a munkamódszereket illetően is jelentős segítséget kaphatnak egymástól. A nemzeti hálózatok listáját a kiadvány végén találják. A LEADER csoportok nemcsak egymással, de más hálózatokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel is együttműködhetnek. A LEADER sikertörténetében nagy szerepet játszanak ezek a többoldalú együttműködési kapcsolatok.

Röviden összefoglalva a LEADER program igen hatékony a vidékfejlesztésben, mert:
• térségi alapú, multiszektorális, integrált stratégián alapul,
• igyekszik a helyi gazdasági potenciál egészét hasznosítani,
• felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket,
• aktivizálja a helyi lakosságot és bevonja a közösséget a fejlesztési folyamatokba,
• élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki a vidéki térségek között - tapasztalatcsere céljából,
• támogatja az innovációt, • megteremti és erősíti a helyi partnerséget.”

Forrás: „LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében” c. tanulmány, szerzők: Krolopp András Marticsek József Petri Márta Szuda Zoltán Francia Rita / CEEWEB 2005.
http://www.kornygazd.bme.hu/kutatas/LEADER.pdf

 
© 2009 Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület - Minden jog fenntartva